Mesterséges Intelligencia ügynökök az építőiparban: amikor a kisvállalatok versenyelőnyre tesznek szert

Az építőipari kereskedők és kivitelezők számára a mesterséges intelligencia alapú megoldások már nem távoli jövő, hanem kézzelfogható valóság. Dr. Huszty Csabával, az Entel Műszaki Fejlesztő Kft. vezetőjével arról beszélgettünk, hogy miként válhatnak a mesterséges intelligencia ügynökök a mindennapi munkavégzés hatékony eszközeivé és miért nem kell feltétlenül multinacionális háttér ahhoz, hogy valaki élenjáró technológiát fejlesszen.

Az MI ügynökök fogalma még viszonylag új az építőiparban. Mit takar pontosan ez a technológia, és miért válik egyre fontosabbá a kivitelezők számára?

Dr. Huszty Csaba: Az MI ügynökök lényegében olyan intelligens szoftvermodulok, amelyek önállóan képesek elvégezni komplex feladatokat, döntéseket előkészíteni és tanulni a korábbi tapasztalatokból. Az építőiparban ez azt jelenti, hogy például egy kivitelező cég anyagbeszerzési folyamatait automatizálhatja úgy, hogy az ügynök figyeli az árakat, összeveti a szállítási határidőket, és javaslatokat tesz az optimális beszerzésre. De gondoljunk csak a projekt-előrehaladás nyomon követésére, ahol egy MI ügynök képes felismerni a csúszásokat, azonosítani a szűk keresztmetszeteket, és alternatív megoldásokat javasolni. Tíz éve kezdtünk el MI rendszerekkel foglalkozni, akkor még főként matematikai projekteknél, de az elmúlt években az építőipari alkalmazások kerültek előtérbe.

Sokan úgy gondolják, hogy az MI fejlesztés csak a Google vagy Microsoft méretű cégek játszótere. Mennyire reális, hogy egy magyar KKV versenyképes megoldást hozzon létre?

HCS: Ez egy gyakori félreértés. A valóság az, hogy a specializált, iparág-specifikus MI megoldások fejlesztésében gyakran előnyben vannak a kisebb, rugalmasabb cégek, a nagyobb cégek termékeit pedig használat és szükség szerint lehet integrálni is. Mi például egy kis létszámú csapattal dolgozunk. A nagy tech óriások általános megoldásokat kínálnak, mi viszont pontosan értjük az ügyfelek folyamatait, a magyar szabályozási környezetet, és ezt be tudjuk építeni a rendszereinkbe. Ráadásul egy helyi fejlesztővel való együttműködés során a támogatás, a testreszabás és a folyamatos fejlesztés is sokkal közvetlenebb. A szakemberhiány és a folyamatosan növekvő költségek illetve feladat-összetettség mellett szerintem nem az a kérdés az MI technológiák bevezetésénél, hogy szükséges-e vagy lehetséges-e, hanem hogy melyik területen kezdjük el elsőként.

Milyen konkrét problémákat tudnak megoldani ezek az MI ügynökök a középvállalati szektorban?

HCS: Vegyünk egy tipikus építőanyag-kereskedő céget 50-100 alkalmazottal. Az egyik legnagyobb kihívásuk a készletoptimalizálás: mennyi csempét, szigetelőanyagot vagy gipszkarton lapot tartsanak raktáron? Az MI ügynök elemzi a szezonális trendeket, a helyi építkezések ütemét, az üzleti környezetet, az időjárási előrejelzéseket, és optimalizálja a készletszinteket. Egy másik példa a számlázási anomáliák felismerése. Az ügynök automatikusan észleli, ha egy számla eltér a megszokott mintázatoktól, ami lehet egyszerű elírás, de akár csalási kísérlet is. Kivitelezőknél pedig a munkaidő-allokáció optimalizálása kulcskérdés: melyik csapatot melyik projektre osszuk be, figyelembe véve a szakképzettséget, a földrajzi távolságokat és a határidőket.

Ezeket a feladatokat mind képes egy jól megalkotott AI ügynök kezelni. De vannak egyedi, célzottabb alkalmazások is, például az ügyfélszolgálat tehermentesítése, a projektek előszűrése, a strukturált adatok automatizált begyűjtése vagy az ügyfélkockázat-elemzés. Az első projekteknél azt szoktuk javasolni, hogy kezdjük azokkal a folyamatokkal, amelyeknél a legtöbb emberi időt lehet megtakarítani.

Az adatvédelem és az európai szabályozás egyre szigorúbb. Hogyan készülnek fel erre a fejlesztők?

HCS: Ez kritikus kérdés, különösen az AI Act 2025-ös végleges hatálybalépése előtt. Az európai szabályozás négy kockázati kategóriába sorolja az MI rendszereket, és az építőipari alkalmazások többsége a közepes vagy alacsony kockázatú kategóriába tartozik. A GDPR mellett most az AI Act is előírja a teljes átláthatóságot: dokumentálni kell a tanítóadatokat, az algoritmus döntési mechanizmusait, és biztosítani kell az emberi felügyeletet. Emellett megjelenik a “magyarázható MI” koncepciója is, ahol az ügynök meg is indokolja a döntését emberi nyelven. Ezeknél a rendszereknél azt a paradigmaváltást a legnehezebb megszokni, hogy a működésben megjelenik a véletlen jelleg.

A közeljövőben az AI Act egyik legfontosabb következménye az lesz, hogy kötelező lesz majd megjelölni, ha egy dokumentumot, ajánlatot vagy tervet MI segítségével készítettek. Fontos változás lesz az is, hogy az MI ügynökök használata során keletkező adatok tulajdonjoga egyértelműen szabályozott lesz. Ha például egy kivitelező cég MI-t használ az árajánlatok készítéséhez, akkor az így keletkezett tudásbázis a cég tulajdona marad, nem kerül át a szoftverszolgáltatóhoz.

Említette, hogy már egy évtizede foglalkoznak MI fejlesztéssel. Milyen tanulságokat vontak le ez idő alatt?

HCS: A legfontosabb felismerés az volt, hogy nem elég egy jó algoritmust fejleszteni, azt integrálni kell a meglévő munkafolyamatokba. Kezdetben túl ambiciózus célokat tűztünk ki, azt hittük, hogy teljes folyamatokat fogunk automatizálni. Ma már tudjuk, hogy a sikeres AI implementáció lépcsőzetes: először kis, jól körülhatárolt feladatokat automatizálunk, majd fokozatosan bővítjük a rendszer hatókörét.

Másik tanulság, hogy a magyar piacon különösen fontos a személyes kapcsolat és a folyamatos támogatás, a bizalomépítés. Hiába a legjobb a technológia, ha a felhasználók nem bíznak meg benne, vagy olyan elvárásokat támasztanak, amik nem teljesíthetők. Ezért minden projektünknél nagy hangsúlyt fektetünk a képzésre és a változásmenedzsmentre.

Hogyan látja a magyar MI fejlesztés jövőjét az építőiparban?

HCS: Mérsékelten, de optimista vagyok. Bár valóban kevés az MI szakember Magyarországon – becslések szerint mindössze néhány ezer fő dolgozik ezen a területen – és az építőipar digitalizációja még korai szakaszában jár, de ez egyszerre kihívás és lehetőség is.

A következő 5 évben azt várom, hogy az MI ügynökök használata olyan természetessé válik, mint ma az e-mail vagy a projektmenedzsment szoftverek. Az akusztikai tervezésben, amivel mi régebb óta foglalkozunk, ma már több számítást és folyamatot saját fejlesztésű MI rendszerekkel végzünk, mert ezek gyorsabbak, megbízhatóbbak és több tapasztalattal rendelkeznek, mint a hagyományos megoldások. Ezzel növelhető a kibocsátás, csökkenthető a költség és a tévesztés kockázata is.

Mit tanácsolna azoknak a kivitelezőknek és kereskedőknek, akik fontolgatják az MI megoldások bevezetését?

HCS: Kezdjék kicsiben, de kezdjék el most. Válasszanak ki egy konkrét problémát – legyen az akár csak a napi jelentések automatizálása vagy az ügyfélérdeklődések kategorizálása –, és arra keressenek vagy építtessenek maguknak MI-alapú megoldást. Ne várjanak a tökéletes rendszerre, inkább olyan partnert válasszanak, aki hajlandó velük együtt fejlődni és tanulni. És ami a legfontosabb: ne féljenek attól, hogy az MI elveszi a munkájukat, hanem álljanak a változás élére és fejlődjenek az MI segítségével. A munkakörök folyamatosan változtak az elmúlt évszázadokban is, és az MI technológia nem valószínű, hogy eltűnik, még akkor sem, ha esetleg a mostani lelkesedést egy kiábrándulási szakasz követne is. A magyar gazdasági és vállalati környezetben az adminisztráció érzésem szerint sokkal kiterjedtebb és komplikáltabb, mint a versenyképesebb országokban, ezért az MI ügynökök alkalmazása egyszerűen létkérdés.

Világos, hogy az MI ügynökök nem távoli sci-fi, hanem már ma is elérhető eszközök, amelyek jelentős versenyelőnyt biztosíthatnak a felhasználóiknak. Csabáék példája pedig azt mutatja, hogy nem kell Silicon Valley-i háttér ahhoz, hogy valaki úttörő technológiát fejlesszen – elég a szakértelem, a kitartás és a piac igényeinek mély megértése.